Bevezetés
Ma szeretnék egy kicsit elmélkedni veletek a harag és a düh témájáról. Az az érzésem, hogy társadalmunkban az utóbbi években megemelkedett az átlaghőmérséklet.
Az emberek fel vannak háborodva, sokkal gyorsabban felhúzzák magukat, és ezt ki is mutatják. Nekem ez az érzésem, és egy bizonyos ponton az ilyen fejlemények a közösségben kötnek ki, és nekünk kell foglalkoznunk velük.
Valószínűleg hallotta már a "dühös polgár" kifejezést, ami húsz évvel ezelőtt még nem létezett. Először 2010-ben jelent meg, részben a Stuttgart 21 kapcsán, részben pedig a Sarrazin kritikusaira - nem magára Sarrazinre, hanem a kritikusaira - adott felháborodott reakciókkal. A "dühös polgár" még az év csúnya szava is lett 2010-ben.
Akkoriban még nem is tudtam Sarrazinről, de a "dühös polgár" kifejezést a stuttgarti pályaudvarral kapcsolatban hallottam. És számomra ez a kifejezés kezdetben pozitív volt, mert végre egyszer normális polgárok tüntettek valami ellen. Számomra a "dühös polgár" olyan sértés volt, mint az ökotüntetők számára a "hosszú hajú laikus".
A Stuttgart 21-ről gondolhatsz, amit akarsz, de 2008-ban a teljes költséget 2,8 milliárdra becsülték, 2019-ben pedig a szövetségi számvevőszék arra figyelmeztetett, hogy 8,2 milliárd valószínűleg nem lesz elég.
De maradjunk a dühös polgároknál. Az én pozitív képem erről a szóról idővel eltűnt, mert egyre több olyan tüntetés volt, ahol a düh és az agresszió egyszerűen átjött. És valahogy a párbeszéd alapja is elveszett, pl. a Pegida vagy a mostani koronavírusos tüntetések esetében.
Amikor fiatal voltam a 80-as években, akkor voltak a béketüntetések, és mindig úgy éreztem, hogy ezek a tüntetések eléggé egyoldalúak voltak, de ezekkel az emberekkel mindig lehetett beszélgetni. Volt vita, még akkor is, ha úgy gondoltad, hogy a másik ember véleménye téves. Akkoriban a sajtót is elfogadták, mint a párbeszéd folyamatának szükséges részét.
Ma már sok esetben az emberek nem beszélgetnek, nem akarnak tovább gondolkodni, és gyakran csak harag van. Nekem így tűnik.
És gyakran ugyanez a helyzet a közösségi oldalakon és az internet többi részén is. A felháborodás és az izgalom kattintásokat hoz. Ez az idegeimre megy. Ha valahol egynél több felkiáltójellel ellátott főcímeket látok, elvből nem olvasom el a cikket.
De úgy tűnik, az emberek ma sokkal feldúltabbak, mint régen. Talán ettől érzik magukat élőnek, valamiféle pszichológiai pontozás vagy ilyesmi, nem tudom.
De elég a bevezetésből, nézzük a Bibliát. Nagyjából végigpásztáztam az egész Bibliát a "harag" témájú szövegek után, és egy kicsit rendszereztem őket.
Isten haragja
A Biblia leggyakrabban Isten haragjáról beszél, de ma nem ez a lényeg, csak egy utalás arra, hogy sokáig tart, amíg Isten megharagszik: (Nehémiás 9:17b; NL).
Talán ezt kellene szem előtt tartanunk, amikor az emberi haragra gondolunk.
Az emberi harag
A haragnak pozitív hatása is lehet.
A harag mint hajtóerő
Van egy érdekes történet Saul király korai napjaiból az 1Sámuel 11. könyvében, amely így kezdődik (1-3. v.):
A hangulat Jábesben most már bizonyosan nem volt túl jó (4-7. v.).
Bizonyára lehet vitatkozni a történtek részletein, de Isten Lelke szállt rá, nagyon megharagudott, és cselekedett. A szöveg a továbbiakban azt mondja, hogy az ammoniták azért győzték le az ammonitákat, mert Saul céltudatosan és megfontoltan cselekedett a haragjával.
Van egy érdekes idézet Nagy Gergely pápától a 6. századból (Georg Schramm kabaréművésztől kaptam):
Az ész nagyobb erővel tud szembeszállni a gonosszal, ha a harag áll a szolgálatában.
Nem vak dühről van szó, "mert a düh a harag féktelen nővére". Szintén idézet, de nem tudom, kitől.
A produktív harag másik példája Elihu (Jób 32,2), egy fiatalember, akit haragja arra késztet, hogy tárgyilagosan ellentmondjon és vitatkozzon Jóbmal. És ő jó dolgokat mond, és Jób másik három barátjával ellentétben az ő beszédeit Isten utólag nem ítéli el.
Jézus haragja
Jézus Krisztusban is találunk haragot. A legtöbb embernek talán a templom megtisztítása jut eszébe, de ott nincs szó haragról, csak buzgóságról, de haragról nem.
Két olyan helyet találtam, ahol Jézus haragudott és ... volt. Haragudott és felháborodott a papok keményszívűsége miatt, akik nem akarták, hogy szombaton a templomban gyógyítson (Márk 3:5).
És tele volt haraggal és fájdalommal is Lázár sírja előtt, mert az emberek nem hitték el neki, hogy Lázár vissza fog térni az életbe. Ő bejelentette, de nem hittek neki.
És mindkét esetben ennek megfelelően cselekedett, és meggyógyította, sőt feltámasztotta Lázárt a halálból.
De sajnos az emberi harag gyakran nem ilyen termékeny, és gyakran negatív következményekkel jár.
Ostoba harag
Az ostoba düh alá sorolnám például a sértett büszkeségből fakadó dühöt.
Sérült büszkeség
Két példa a Bibliából.
Volt egyszer egy Naámán nevű hatalmas hadvezér Arám országából, aki leprában (valami leprához hasonló betegségben) szenvedett. Azt mondták neki, hogy Izraelben találhat segítséget, és kerülőutakon keresztül Elizeus prófétánál kötött ki (2Királyok 5:9-12; NL):
Hát nem tudja, hogy ki vagyok én? Fontos vagyok, és nem fog velem így bánni.
Meggyőzik, legyőzi haragját, megfürdik a Jordánban, és meggyógyul. A haragja majdnem megakadályozta a gyógyulását. De itt volt egy boldog befejezés.
Egy másik példát találunk boldog befejezés nélkül az 1Királyok 21. könyvében, amely Aháb királyról szól (1Királyok 21:1-4; NL).
Szólt a feleségének, Jezabelnek, és ő megölette Nábótot, hogy Hab megkaphassa ezt a szőlőskertet.
A sértett büszkeségből fakadó harag igazán rossz cselekedetekhez vezethet, ezért óvakodnunk kell ettől.
Keserűség
Egy kapcsolódó negatív érzelem a keserűség, ez nem ugyanaz, mint a sebzett büszkeség, de valahogy hasonló.
A 73. zsoltárban a zsoltáros azzal foglalkozik, hogy a gonoszoknak miért megy olyan jól (Zsolt 73, 12.13; NL):
Miért megy nekik olyan jól, nekem pedig annyi bajom van? Ez nem igazságos.
De amikor megváltoztatja a szemléletét, kiszáll a tettből (Zsoltárok 73:21-25; NL):
Hiszem, hogy a zsoltároshoz hasonlóan neked is el kell jutnod egy ilyen személyes felismeréshez, ehhez a perspektívaváltáshoz, ehhez az új istenszemlélethez.
Ahogy itt voltam a felkészülésnek ezen a pontján, megkérdeztem magamtól, hogy a keserűség milyen szerepet játszik a sok demonstrációban. A keserűség a tehetetlenség miatt a hatalmasokkal szemben: "Most megmutatjuk nekik!".
Természetesen hajlamosak vagyunk arra, hogy objektív okokat feltételezzünk a tüntetésekről, amelyeket a téma és az indítékok, mint a gyűlölet, keserűség stb. szempontjából mások számára helyesnek tartunk. Nem tudom, csak az emberek fejébe lehet nézni.
Ellenőrizetlen harag
De az a benyomásod, legalábbis a médiából, hogy az utcai düh megnőtt, és egyre féktelenebbé válik.
Az emberek néha olyan dolgokat tesznek dühükben, amit később megbánhatnak.
Egy példa az 1Sámuel 20-ból: Jonatán vitatkozik apjával, Saullal Dávidról, és ez a vita csúcspontján történik (1Sámuel 20: 32-33; NL):
Azt hiszem, Saul megbánta volna, ha eltalálja a fiát.
A Példabeszédek könyvében is van erről némi bölcsesség:
12:16; NL
Példabeszédek 14:29; NL
Példabeszédek 29:11; NL
Önigazságos harag
Néha a haragunk némileg önigazoló is. Őszintén szólva általában több türelmünk van önmagunkkal, mint másokkal.
Erre van egy jó példa a 2Sámuel 12-ben: Dávidnak korábban viszonya volt egy Betsabé nevű nővel, de ez a nő az egyik katonája, Uriás felesége volt, és amikor a nő terhes lett Dávidtól, megölette Uriást, és gyorsan feleségül vette Betsabét, hogy ez a viszony ne derüljön ki.
Nátán próféta ezt a történetet példabeszédként meséli el, Dávid pedig nem vette észre ezt, és nagyon megharagudott erre a példabeszédből ismert férfira (2Sámuel 12:5; NL):
Te vagy az az ember, kellett aztán Nátánnak mondania neki. Nem hiszem, hogy olyan ritka, hogy megérdemeljük a saját haragunkat.
A mások gyengeségei iránti nagyobb együttérzés már segíthet abban, hogy kevésbé vádoljuk magunkat.
A haraggal való bánásmód
Hogyan kezeljük tehát a haragot? Komolyan kell venned az érzést, mert a Példabeszédek 30:33; NL:
Sajnos gyakran ez a helyzet.
A Bibliában azonban találunk néhány bölcsességet, amely segít abban, hogy jobban kezeljük a haragot.
Prédikátor 7, 9; NL
Ezt már megbeszéltük; uralkodni kell magadon, különben hülyeségeket fogsz mondani vagy tenni.
Példabeszédek 19, 11; NL
Segít, ha nemcsak ragaszkodsz a jogaidhoz, hanem meg tudod bocsátani a hibákat is.
És Példabeszédek 15, 1; NL
Ne adj lehetőséget az ördögnek, hogy a harag révén hatalmat szerezzen feletted!
És néhány verssel tovább (Efézus 4:31, 32; NL):
Mert, és ezt soha nem szabad elfelejtenünk, amikor a haragra gondolunk (Jakab 1:20, NL):
A "Haraggal való bánásmód" témát az egyik kedvenc igeszakaszommal (Róma 12:18-21, NL) szeretném befejezni:
Összefoglaló
Hadd foglaljam össze.
- Isten haragjára a következők vonatkoznak: Ő megbocsát, irgalmas és könyörületes, lassú a haragra és tele van állhatatos szeretettel.
- A haragnak pozitív hatása is lehet, és cselekvésre sarkallhat bennünket. Jézus néha dühös volt, de ugyanakkor aggódott is, és cselekedett.
- De sok ostoba harag is van, amelyet a sértett büszkeség (mint például Naámán esetében) és a keserűség okoz.
- A kontrollálatlan harag (dühöngés) gyakran vezet problémákhoz, és a bölcsesség jele, hogy a haragot kordában tartjuk.
- Néha a harag némileg önigazságos is. Ebben segít a mások gyengeségei iránti együttérzés.
- És a Biblia is sok tanácsot ad a harag kezeléséhez: önuralom, kedvesség, együttérzés, a harag nem ápolása.
- Az emberi harag nem munkálja Isten igazságosságát, és az olyan cselekedeteket, mint a bosszú, teljes egészében Istenre kell bízni.