Bevezetés
Ha manapság megnézzük a hírportálokat, a közel-keleti háború sok helyet foglal el.
Biztosan hallottál már róla. A Hamász támogatói megszállták Izraelt, és civileket lőttek le, valamint elrabolták őket.
Ezek az emberek egy ifjúsági fesztivált is megtámadtak, és 260 20 és 40 év közötti embert gyilkoltak meg.
Megdöbbentett és még mindig megdöbbent.
Most bosszúról beszélnek. Az izraeli miniszterelnök bejelentette a Hamász elleni kemény fellépést. "Minden Hamász-tag halott ember".
És most Gáza teljes izraeli blokád alatt áll, nincs áram, nincs víz, nincs élelmiszer-behozatal. Nem tudom, milyen az egyiptomi határon.
A Gázai övezetben több mint kétmillió ember él, és csaknem felük 18 év alatti. Területét tekintve a Gázai övezet még csak fele akkora sem, mint Hamburg.
2005-ben Izrael elhagyta a Gázai övezetet és kiürítette az összes ottani települést, átadva az ellenőrzést a palesztin hatóságoknak.
2006-ban a Hamász nyerte meg a palesztin területeken a parlamenti választásokat, és az oda-vissza csatározások után polgárháborúra került sor, amelynek során a Hamász kiűzte a Fatahot a Gázai övezetből. Azóta a Hamász uralja a Gázai övezetet, a Fatah pedig az autonóm ciszjordániai területeket.
Mindig voltak harcok és támadások Gázából, és izraeli ellentámadások.
A Hamász nagyon gyakran visszaélt a civilek pajzsként való felhasználásával, ami minden bizonnyal civil áldozatokhoz vezetett az izraeli ellentámadásokban. Ezenkívül számos, a Gázai övezetbe importált nyersanyagot és erőforrást rakétagyártásra és alagútépítésre is felhasználtak. A Wikipédia szerint 2012 óta több mint 60 000 tonna betont használtak fel alagútépítésre, amelyet tulajdonképpen polgári épületek építésére szántak.
Egyébként 2006 óta nem voltak választások a Gázai övezetben.
Ez némi információ volt az ottani helyzetről, de a legtöbbet valószínűleg már tudtad.
Hogyan kezeled ezt? Be kell vallanom, hogy tényleg agressziót érzek, amikor ezt hallom. Személyes véleményem szerint Izraelnek egyértelműen igaza van. Meg tudom érteni ezeket a bosszúálló gondolatokat is, amelyeket különböző izraeli politikusok fejeznek ki. De egyáltalán nem számít, hogy én mit gondolok a helyzetről. Messze vagyok, és nincs befolyásom az ottani helyzetre.
És nem kellene, hogy az legyen a mai vita tárgya, hogy az izraeliek melyik akciója a helyes. Erre nincs ráhatásunk, és mi, akik messze vagyunk, ne merészeljünk ítélkezni.
Nézzük inkább a saját kis világunkat, amelyben mozgunk, és amelyben befolyásunk van.
Hogyan kezeljük személyesen az ilyen bosszúálló gondolatokat?
Bosszú gondolatok a Bibliában
A bosszúról szóló gondolatokkal találkozunk a Bibliában. Van egy lista az úgynevezett bosszúzsoltárokról (35., 52., 55., 58., 59., 79., 109., 137. zsoltár). Némelyikük más emberek ellen szól, akik rosszat tettek a zsoltárosnak, pl. Zsolt 35:8; NL
E zsoltárok némelyike szintén védelmet kér az ellenségtől, mások egyszerűen csak úgymond a csapást kívánják rájuk, pl. Zsoltárok 55:16; NL:
Néha a gonosz emberek elleni általános bosszúállás gondolatai is felmerülnek (Zsoltárok 58:4-9; NL):
A katasztrófa olykor-olykor a saját hibáinkhoz is kapcsolódik, pl. a Zsoltárok 79:6-8-ban; NL
Itt a bosszúvágy a bűn saját felismerésével és a bocsánat kérésével függ össze. Az Ószövetségben Izrael katasztrófáját nem ritkán az Istentől való elfordulással indokolták. Ma azonban soha nem engedném meg magamnak, hogy ilyen ítéletet hozzak. Általában véve nem tudom egy nép rossz viselkedésének tulajdonítani a külső szerencsétlenséget, legyen szó akár egy olyan rajtaütésről, mint Izraelben, akár egy természeti katasztrófáról, mint Afganisztánban. Ha egyszer majd a mennyben leszünk Istennel, akkor talán visszatekintve megértünk majd néhány dolgot, vagy felismerjük, hogyan függött össze az egész.
Van két bosszúzsoltár is, ahol a zsoltáros szintén rosszat kíván a gonosztevő gyermekeinek. A legrosszabb a Zsoltárok 137:7-9; NL:
Megborzongok, amikor ilyesmit olvasok. Sajnos nem volt ritka, hogy az ilyen háborúkban gyerekeket gyilkoltak meg, és az akkori Izrael is szenvedett ilyen dolgoktól időről időre. És megtorlásként az egyik azt akarja, hogy a másik is ugyanezt, vagy még egy kicsit többet tapasztaljon.
Az ószövetségi "szemet szemért, fogat fogért" már a személyes bosszú visszafogását jelenti, hogy az ember ne lépjen túl az elszenvedetteken, és ezzel ne indítsa el a fokozódó bosszú spirálját.
A bosszú gondolatainak értékelése
Hogyan kezeled az ilyesmit?
Amikor az ember kommentárokat olvas ezekről a bosszúzsoltárokról, különböző értelmezésekkel találkozik.
Egyesek szerint a szerzők prófétai módon előrevetítik Isten ítéletét.
Mások azt írják, hogy az ilyen bosszúvágyak az ószövetségi korszakban helyénvalóak voltak, de az újszövetségben már nem.
Mások úgy értelmezik, hogy a zsoltáros azt írja le, amit a bűnösök megérdemelnek, anélkül, hogy személyes bosszúvágya lenne. Ezt az állítást kissé ostobának találom.
A leghihetőbb elképzelés számomra az, hogy ezek a szerzők valóban érezték és kifejezték ezt. Hiszen ezek nem cselekvési utasítások, de a bibliai szövegekben újra és újra láthatóvá válik az igazi emberi természet, és ennek sajnos része a bosszúvágy. Mindazonáltal ezek a zsoltárok is Isten szavai, ha hiszünk a Biblia Isten általi ihletettségében. A bibliai szerzők érzelmei és személyisége mindazonáltal gyakran látható a szövegben.
De mindezekből a néhol furcsa kijelentésekből világossá válik, hogy Istentől bosszút kérnek.
Az Ószövetséget mindig erőszakosnak, bosszúállónak stb. képzeljük, de még akkor is voltak olyan parancsolatok, amelyek más irányba mutattak, pl. 5Mózes 19:17, 18; NL:
Ez egyszerű. De hogyan kezeljük az ilyen gondolatokat? Itt, legalábbis a 18. versben, úgy tűnik, hogy ez egy kicsit a saját népünkre korlátozódik, de ez már így is elég nehéz. Hiszen a szomszéd a közelben van.
A bosszú gondolatainak kezelése
Hogyan kezeljük ezt most?
Szeretnék megnézni néhány verset a Róma 12-ből. A 9. verssel kezdődik az általános útmutatás a gyülekezetben való együttélésre vonatkozóan. A Róma 12:16-18; NL ezután következik:
Ezek teljesen ésszerű kijelentések, amelyek jó alapot jelentenek az együttéléshez. Ezzel aligha fog bárki is vitatkozni.
De aztán érdekessé válik a dolog (19-21. v.):
Valójában itt találjuk meg a kapcsolatot a korábban említett bosszúzsoltárokkal, nevezetesen, hogy Isten felelős a bosszúért.
A bosszút és a bosszúról szóló gondolatokat itt látszólag normális dolognak tekintik, de a megvalósítás során ki kell maradni belőle. Éppen ellenkezőleg, az embernek még jót is kellene tennie az ellenséggel valahogy.
Nem hiszem, hogy itt az ellenséggel szembeni naivitásról van szó, hanem arról, hogy ha szükségben van, ha éhes és szomjas, segítsetek neki.
Tulajdonképpen ez elég logikusnak tűnik, de senki sem olyan racionális, hogy egyszerűen csak végrehajtja ezt a szöveget. És bizonyára az ellenség sem fog minden esetben szégyenkezni, de ő is ember, akin az általa tapasztalt jó dolgok gyakran nem múlnak el következmények nélkül.
Szó szerint itt sem azt mondja, hogy szégyenkeztek, hanem:
"és égő parazsat fogsz a fejére rakni".
Ez egy olyan kép, amely jól érthető.
Ez tulajdonképpen a keresztény élet egyik célja, és ezt nem tudjuk csak úgy magunktól megtenni. Nem tudjuk csak úgy irányítani az érzéseinket, szükségünk van Jézus Krisztusra és az általa történő változásra, hogy valóban sikerüljön a bosszúvágyat és a gondolatokat Istennek átadni, és a jót keresni.
A bosszú gondolataiban az ember gyakran csapdába esik és nem szabad. És amikor bosszút állsz, gyakran nem kívánt járulékos károkat okozol.
Az elménk és a tapasztalataink tudják ezt, de Jézus Krisztus nélkül csak nehezen tudjuk legyőzni ezeket a gondolatokat. Ehhez persze hozzátartozik, hogy megtanuljunk megbocsátani, ahogyan mi is megtapasztaltuk a megbocsátást Jézus Krisztus által. És ez lehet az alapja az ilyen viselkedésnek.
Nem tudom, hogyan lehet ezt a bibliai szöveget politikai szinten megvalósítani. Elég nehéznek találom a személyes életemben való megvalósítását, ezért nem merek megoldásokat kínálni a nagyobb politikai konfliktusokra, különösen nem a jelenlegi háborús forgatókönyvekre.
Összefoglaló
Összefoglalom:
- Bevezetésként a Hamász Izrael elleni támadását tekintettük át, amely sokakban kiváltotta a bosszúvágyat. De nézzük meg azt a területet, ahol élünk és befolyással rendelkezünk: Hogyan kezeljük a bosszú gondolatait?
- Megnéztünk néhány bosszúálló zsoltárt a Bibliában. Találunk ott bosszúálló gondolatokat, olyan emberek ellen, akik rosszat tettek veled, általában a gonosz emberek ellen, és kiterjesztett bosszúvágyat is a gonosztevők családja ellen.
- A bosszúállás szintén Istenhez intézett kérésként került be ezekbe a zsoltárokba.
- A bosszú még az Ószövetség szerint sem igazán gondolkodtató, de Istenre szabad ráterhelni.
- Isten egyedül magát nyilvánítja felelősnek a bosszúállásért, és a mi küldetésünk az, hogy még az ellenséget is segítsük a szükség idején.
- Ne hagyd, hogy a gonosz győzzön le téged, hanem győzd le a gonoszt jóval!