Biblia szöveg előtt
(ApCsel 2:1-11; NL)
Bevezetés
Igen, ma pünkösd van, és ma a pünkösdnek egy olyan aspektusát szeretném megvizsgálni, amelyre általában nem gondolnánk.
A pünkösd a nyelvekről is szól, sok nyelvről.
Ez a nyelveken szólás minden bizonnyal jel volt a jelenlévő zsidók számára, akik mindenhonnan jöttek és Jeruzsálemben éltek, annak a jele, hogy itt valami különleges dolog történik.
De nem hiszem, hogy ez csak egy természetfeletti csoda, hogy világossá tegye, hogy itt Isten munkálkodik. Biztosan van mélyebb jelentése is.
Isten bárkihez beszélhet bármilyen nyelven, és a Szentlélek által a tanítványok megértik egymást, még akkor is, ha különböző nyelveket beszélnek.
Én így értelmezném ezt a jelet.
Péter ezután olyan nyelven mondja el a pünkösdi prédikációt, amelyet mindenki ért, talán héberül vagy arámiul.
De maradjunk ennél a sok nyelvnél, ennél a jelnél.
Nyelvi zűrzavar
Ez a sok nyelv emlékeztetett egy másik bibliai történetre, amelyet most szeretnék felolvasni (1Mózes 11:1-9; NL):
Itt negatívan írják le, hogy minden ember ugyanazt a nyelvet beszéli, mert ez úgy tűnik, hogy egy kicsit felkelti a nagyságtudatot: "Egy torony az égig érő, fenségük jeleként".
Elég vicces, hogy az Úr leszállt a mennyből, hogy megnézze, mit építenek az emberek.
Az ezt követő mondat is érdekes: "Mivel ugyanazt a nyelvet beszélik és egy nép, semmi, amire vállalkoznak, nem lesz lehetetlen számukra!".
Nem igazán tudom, mit kezdjek ezzel a mondattal. Először a berlini repülőtér jutott eszembe, ahol a lehetetlen szó valahogy egy kicsit más értelmet nyer. Bár időközben valóban működik.
Hiszem, hogy az akkori nyelvi zűrzavarral Isten gátat akart szabni az emberek megalomániájának.
Elvileg van értelme megérteni egymást. A tudomány területén az emberek régen latinul beszéltek az egész világon, de manapság az angol a lingua franca a kutatásban.
A pünkösdi csodában a közös nyelvhez vezető út Isten Lelke által mutatkozik meg.
Mi a helyes...
És itt túlmutat a köznapi szavakon. Hiszen ma azt tapasztaljuk, hogy bár a szavak alapján ugyanazt a nyelvet beszéljük hazánkban, mégis, már nem értjük egymást. A "szűrőbuborék" kifejezés még mindig nagyon találó.
Úgy tűnik, hogy társadalmunk olyan csoportokra oszlik, amelyek már nem akarnak egymással beszélgetni, mert szerintük mások véleménye ostobaság.
Ebből nem zárom ki magam. Minden objektivitás ellenére, amit próbálsz fenntartani, meg kell ítélned helyzeteket, és valahogy el kell döntened, hogy hogyan látod a dolgokat.
Ez világossá vált számomra az Izrael és a palesztinok közötti jelenlegi konfliktusban.
Nem is olyan könnyű megérteni, hogyan kezdődött ez megint.
Ez valószínűleg azzal kezdődött, hogy Kelet-Jeruzsálemben néhány palesztin családot azért akarnak kisajátítani, mert ezek a házak vagy ingatlanok korábban zsidóké voltak. Ez a döntés valójában csak a zsidó lakosokra vonatkozik, a kitelepített palesztinokra nem. De a bíróság a feszültségek miatt elhalasztotta a döntést. Egyébként ez a kérdés sem olyan egyszerű. Sok palesztint ugyanis egyáltalán nem fosztottak meg a tulajdonuktól, hanem eladták őket sok pénzért, de ezt nem vallhatják be, mert a palesztin területeken ez halállal büntetendő. Más esetekben a házakat feketén építették, és a lakók nem tudták igazolni a tulajdonjogot, de a korábbi zsidó tulajdonosok leszármazottai fel tudták mutatni a telekkönyvi bejegyzéseket. Különböző forrásokat olvastam, és sokféle eset van, és bizonyára vannak olyanok is, amelyeket én igazságtalannak ítélnék.
De több mint 3000 rakétával háborút indítani Izrael ellen, amelyből az izraeli hadsereg szerint 450 rakéta magára a Gázai övezetre érkezett, nem lehet helyes, különösen mivel a Hamász katonai létesítményei civil épületekben, például iskolákban rejtőznek.
Ráadásul a Hamász az alapszabályában Izrael elpusztítását tűzte ki célul. Én egyáltalán nem beszélnék velük. Erről még az úgynevezett béketüntetéseken sem beszélnek itt az országban. Mindig csak Izrael ellen van.
Valahogy kimaradtak a Kuvait elleni 1991-es tüntetések is. Néhányan talán emlékeznek arra, hogy ott volt az első Öbölháború, és utána 450 000 palesztint űztek ki Kuvaitból, és a legtöbbjüket kisajátították. Erről a Wikipédián lehet olvasni. De én nem emlékszem semmilyen tüntetésre. Ugye senki sem kiabálta, hogy "Kuvait a gázba"? Izraelről és a zsidókról sem volt szó.
Láthatod, hogy dühbe tudnám magam beszélni.
És valószínűleg mindannyiótoknak vannak olyan témái, ahol különösen feldúltak vagytok, ahol biztosak vagytok benne, hogy igazatok van, és talán még dühösek is vagytok más kijelentések miatt.
És mindenkinek vannak forrásai, amelyeket használ, média, újságok stb., de az a veszély sem tagadható, hogy csak azokat a forrásokat olvassuk, amelyek megerősítik a saját véleményünket.
És nem jutsz sehova olyan stratégiákkal, mint például, hogy ez nem fontos, vagy hogy az igazság mindkét oldalon ott van. Az embereknek fontos, és néhányan az utcára mennek érte.
Persze nem minden helyzetben célszerű ilyen vitákat folytatni, de a konfliktusok elkerülése és a kérdésekről nem tárgyilagosan, talán keményen, de tisztességesen vitatkozni, ez sem lehet helyes, és ez is rókává tesz.
Másrészt vannak olyan emberek, akiket olyan gyorsan felidegesít, hogy nem is akarsz velük beszélgetni.
Azért is tudok felháborodni az "Izrael" témán, mert a róla szóló tudósítások nagy részét részben tényleg igazságtalannak tartom, és úgy gondolom, hogy igazam van a megítélésemben.
De ne áltassuk magunkat. Keresztényként csak néhány dologban lehetünk igazán biztosak:
- Jézus Krisztus meghalt értünk és feltámadt.
- A Biblia igaz.
Mindenben, ami ezen túlmutat, rendkívül alázatosnak és óvatosnak kell lennünk. Különben előfordulhat, hogy a tudásunk, amelyben olyan biztosak vagyunk, csak megalomániánk tornya, amelyre Isten szánakozva néz le.
Egymás megértése
A gázai konfliktus megítélésében valószínűleg nagyrészt egyetértünk itt, de talán egy-kettőnknek a képernyő előtt van egy ilyen nyakkendője, de remélhetőleg még nem kapcsoltak ki.
Térjünk vissza a bibliai szöveghez az elejétől kezdve. A 6. vers így szól:
És a 11. vers azt mondja:
Úgy vélem, hogy ez az esemény a mai kor képének tekinthető. Végül is ez a csoda nem lett volna szükséges ahhoz, hogy Péter következő prédikációját megértsük, mert mindannyian tudtak héberül.
De ez a csoda megmutatta, hogy Isten érti a származási nyelvüket, a hátterüket. És azt hiszem, ez a pünkösdi üzenet számunkra ma is érvényes. Nem arról van szó, hogy önmagában mindannyian megtanulunk egy közös nyelvet, mindannyian tudunk németül. De meg kell tanulnunk megérteni, honnan jönnek az emberek a gondolkodásmódjukkal, miért olyan valaki, amilyen.
Jézus azt akarja, hogy minden ember eljusson az igazság megismerésére. Péter e pünkösdi csoda után minden jelenlévőhöz szólt, és elmondta nekik az evangéliumot. De ők már korábban hallottak Isten nagyszerű tetteiről a saját nyelvükön.
De ehhez először is tudnod kell, hogy milyen a nyelvük, a hátterük, a gondolkodásuk?
Miért vonulnak például az emberek az oldaldemonstrációkon, miért vonulnak egyesek más demonstrációkon? Mi hajt valakit?
Nem az objektív tények elárulásáról van szó, minden alázattal a saját tudásunkkal szemben. Mindazonáltal valahogy el kell fogadni az embereket, tisztelni kell őket, anélkül, hogy közben elárulnánk saját intellektuális integritásunkat.
Emlékszem egy protestáns vendégelőadó előadására egy regionális szövetség konferenciáján. Beszámolt a Ruhr-vidéki neonácikkal kapcsolatos problémákról, és arról, hogy egy protestáns gyülekezet kifejezetten megtiltotta a neonáciknak, hogy nyilvános templomi ünnepségre jöjjenek.
A hallgatóság részéről kritika hangzott el, mert Jézus minden emberért jött. Jézus odaadta magát a vámszedőknek is, akik korrupt hivatalnokok voltak, olyan emberek, akik helyzetüket kihasználva meggazdagodtak embertársaik kárára, akik közül néhányan szegények voltak. Ők a köznapi szóhasználattal élve disznók voltak. És Jézus mégis ott volt a bulijukon, és megnyerte az embereket, akik aztán megváltoztatták az életüket. Hogy hány vámszedő változtatta meg valóban az életét, nem tudjuk. Talán voltak makacs vámszedők is, akik meggyőzték magukat, hogy ha Jézus itt van, akkor az én életem nem is olyan rossz. Kívülállók is rágalmazták Jézust, hogy a vámszedők és a bűnösök barátja.
Képzeld el, hogy van egy neonáci szomszédod, aki meghív téged. Ez persze kemény kenyér lenne, de Jézus valószínűleg megtette volna, és elfogadta volna a sértést: "Nácikkal eszik, akkor ő is náci.
Minden normálisan művelt ember valószínűleg rájön, hogy a náci ideológia helytelen. Mindig meglep, hogy az emberek azt követelik, hogy határolódjon el tőle. Ez magától értetődő. És azokban a beszélgetésekben, ahol te hozakodsz elő a témával, ezt ki is kell fejezned, ez szintén magától értetődő.
Mindazonáltal Jézus természetesen az ilyen politikailag nagyon elveszett embereket is szereti, és ahhoz, hogy elérjük őket, legalább valahogyan meg kell értenünk, honnan ered a gondolkodásuk.
Persze ez egy szélsőséges példa volt, de általában minden emberre igaz, hogy nagyobb a nyitottság az evangéliumra, ha megmutatod az embernek, hogy megérted, honnan jön a gondolkodásával és az érzelmeivel, ha úgy beszélsz Isten nagy tetteiről, hogy ő is megérti azokat a hátterében.
És hogy Jézus Krisztus mindenkit szeret, mindenkiért meghalt, és mindenkit meg akar nyerni, ezt nagyon jól tudjuk.
Összefoglaló
Összefoglalom.
- A pünkösdi csoda sok nyelvről szól. Az emberek a saját nyelvükön hallanak Isten nagyszerű tetteiről.
- Röviden áttekintettük a bábeli nyelvek összezavarodását, amely az ember nagyzási téveszméinek következménye volt.
- Manapság még mindig ugyanazt a nyelvet beszéljük, de már nem igazán értjük egymást, mert mindenki a saját szűrőbuborékjában él.
- Egyszer kifejtettem a véleményemet az Izrael és a palesztinok közötti jelenlegi konfliktusról, és ezt példának vettem arra, hogy milyen nehézséget jelent, ha valaki más véleményt képvisel. Az egyetlen dolog, amit mi keresztények pontosan tudunk:
- Jézus Krisztus meghalt értünk és feltámadt.
- A Biblia igaz.
- Meg kell értenünk az emberek hátterét, hogy Isten nagy tetteiről az ő nyelvükön és gondolkodásuk eredetén beszélhessünk.
- És hogy Jézus Krisztus mindenkit szeret, mindenkiért meghalt, és mindenkit meg akar nyerni, ezt nagyon jól tudjuk.