Bevezetés
Ma a múlt heti prédikációt szeretném folytatni. Hubert Mózesről és Józsuéról beszélt, és prédikációjának egyfajta zárásaként felolvasta a Józsuénak Izrael új vezetőjévé való kinevezéséről szóló szöveget.
Ma pedig ezt a szöveget szeretném felvenni és közösen elmélkedni róla (Józsué 1:1-9; NL):
Józsué mint személy
A múlt héten már sokat hallottunk Józsuéról.Ő volt Mózes szolgája. Ma talán inkább azt mondanánk, hogy Mózes segítője és tanítványa volt. Jelen volt sok csodánál, személyesen is jelen volt Mózes sok találkozásánál Istennel.
Józsué ott volt a hegyen Mózessel, amikor megkapta a 10 parancsolatot (2Mózes 24:13).
És ő volt az egyik kém is, aki felderítette az új földet, és egyike volt annak a kettőnek, akik biztosak voltak abban, hogy Isten segítségével nem lesz gond meghódítani ezt az új földet.
És még a sivatagi vándorlás nehéz időszakában is mindig Mózes mellett volt, és minden fontos eseménynél jelen volt.
Mondhatnánk, hogy eddigi élete intenzív edzés és jó felkészülés volt új feladatára Mózes utódjaként.
És ezért hívja el őt most Isten (Józsué 1:1-3a; NL):
És most szeretném veletek részletesen megvizsgálni, hogy mit ígért Isten, és mi köze van ennek hozzánk ma.
Az új föld
(Józsué 1, 3b-4; NL)
Itt egy új földet ígérnek.
Hubert már múlt vasárnap elmondta, hogy a földrablás katonai vonatkozása zavarja őt, és én is így érzek. Azt hiszem, mindannyian rossznak tartjuk a háborút.
De az Ószövetség eseményei képként szolgálnak számunkra ma is, és sajnos a háború minden időben létezett és létezik, így ma is értjük ezt a képet, még akkor is, ha alapvetően elutasítjuk a háborút.
Az új föld nem ajándék, azt meg kell hódítani. Ez egy jó ország, és érdemes kockázatot vállalni és áldozatokat hozni a meghódításáért.
És ez a föld mindent megad, amire szükséged van, és még annál is többet.
És nem kell teljesen meghódítani ezt az országot, hogy élvezhessétek. Még az is nagyszerű, ha csak egy részét birtokoljátok.
Mit szimbolizál tehát számunkra ez a Kánaán földje?
Azt hiszem, két szinten is alkalmazhatjuk ezt a képet.
Az első szint a mi keresztény életünk. Végső soron ez olyan, mint egy új föld, amelyet egész életünk során meg kell hódítanunk.
Persze nagyon rövidlátó lenne csak a "meghódításra" összpontosítani, mert ez túlságosan is személyes teljesítménynek és munkának hangzik.
Az 5. v. elején olvasott szövegben is ez áll:
Más szavakkal: Lehet, hogy nehéz feladatod lesz, de én minden akadályt olyan kicsivé teszek, hogy le tudod győzni őket, hogy már nem is olyan nehéznek tűnnek.
A filippiekhez írt levélben is találunk egy hasonló részt (Filippi 2, 12b.13; NL):
Vagy régebbi német nyelven, de talán még világosabban (Filippi 2,12b.13; LUT):
Tehát először jön a lehetetlen követelés, majd az ígéret, hogy Isten megváltoztat minket, hogy a lehetetlen lehetővé váljon.
És ha keresztény életünket az új föld meghódításához hasonlítjuk, sok párhuzamot találunk.
Van ellenállás. Ez a belső makacsságtól a körülöttünk lévők ellenséges magatartásáig terjed.
A Galata 5:22b.23a-ban találunk egy listát arról, hogy miből kellene állnia az életünknek (Galata 5:22b.23a; NL):
Ezt soha nem fogjuk tudni jól megcsinálni. Persze, hogy nem, és ezért a Galata levél nem azt mondja, hogy ezt kell elérnünk, hanem azt, hogy ezek a tulajdonságok a Szentlélek gyümölcsei.
De ezek a tulajdonságok éppen az új földet jelentik. A keresztény életünknek pontosan ebből kell állnia és ezt kell sugároznia.
Néhány nappal ezelőtt részt vettem egy szakmai előadáson, melynek témája: "Tűz alatt - sikeres tárgyalás rendkívüli helyzetben". Ott többek között a nehéz tárgyalások de-eszkalációs stratégiáit mutatták be.
Rájöttem, hogy nem mindig akarok de-eszkalálni. Néha én is szeretnék zűrzavart okozni. Ez valószínűleg helytelen, de igaz.
Nem elég megtanulni, hogy mit és hogyan tudsz változtatni az életeden, hanem a Szentlélek akaratát és erejét is meg kell kapnod.
És így a külső ellenállást is le tudod küzdeni, kedvességgel, jósággal, szelídséggel és önuralommal. Ez nem azt jelenti, hogy mindig mindenkinek engedsz, lehetsz barátságos, de határozott is, de mindig pozitívan viszonyulsz a felebarátodhoz, még akkor is, ha ellenséges veled szemben.
Van más ellenállás is. Hogyan kezeljük azt, amikor szerencsétlenséggel és betegséggel találkozunk egy jó országban?
Erre mindig nehéz válaszolni, de biztosak lehetünk benne, hogy Jézus mindig ott van. Józsuénak is megígérte Isten: "Soha nem hagylak el, és nem hagylak el téged".
És ami még ennél is több:
Nem vagyunk egyedül
Józsuénak kellett vezetnie a népet. Minden izraelita egyedül soha nem tudta volna meghódítani az új földet.
Nem egészen világos számomra, hogy a történetnek ez az aspektusa hogyan alkalmazható a mai közösségünkre. Egyrészt itt minden egyes ember azonosulhat Józsuéval, másrészt az egész népet a gyülekezethez is hasonlíthatjuk. Mindkét megközelítésnek van értelme.
Akkor Józsuét és csapatát, amely valóban létezett, a gyülekezet vezetőségével hasonlíthatnánk össze. Másrészt Józsuénak volt egyfajta kizárólagos kapcsolata Istennel, ma pedig minden kereszténynek közvetlen kapcsolata van Istennel a Szentlélek által, amelyet megtérésekor kapott. Tehát a kép nem igazán illik össze.
De mindenesetre együtt utazunk, és segítünk egymásnak a nehézségekben. A bibliai szakaszunk utáni versekben, a Józsué 1:12-18-ban két és fél izraelita törzsről esik külön szó, akik már megelégedtek a Jordán keleti oldalán lévő földjükkel. Nekik már megvolt, amit akartak.
Mondhatták volna, hogy jól megvagyunk itt, érezzétek jól magatokat, költözzetek át az új földre magatok. De nem tették. Józsué a következő utasításokat adja nekik, amelyekbe fenntartás nélkül beleegyeznek (Józsué 1:14-17; NL):
Az együtt utazás a mottó itt.
Isten szava
(Józsua 1, 7.8; NL)
Itt jönnek a képbe Isten törvényei. A "törvény" szóval mindig egy kicsit óvatosan kell bánni. Hiszem, hogy Isten törvényei az Ószövetségben a Bibliát szimbolizálják számunkra ma, de a Biblia nem törvénykönyv, sőt a Bibliának csak egy kis része tartalmaz törvényeket és parancsolatokat.
Ha az iménti két verset átvisszük a mai korunkra, akkor az azt jelenti, hogy a Bibliával lelkiismeretesen kell foglalkoznunk, komolyan kell vennünk, hinnünk kell benne. El kell gondolkodnunk rajta, és a gyakorlatba kell átültetnünk az életünkben, amit ott olvasunk. És azt is jelenti, hogy engedelmeskedjünk annak, amit a Szentlélek a Bibliából világossá tett számunkra.
Hiszem, hogy sikeres leszel, ha ilyen életet élsz a Bibliával, de a siker másképp nézhet ki, mint ahogyan mi elképzeljük.
És még egy másik aspektusát is szeretném megemlíteni a Bibliának.
Korábban mondtam, hogy két szintet látok, amikor az új föld meghódítását átviszem ránk.
Az első szint, és számomra a fő szint a keresztény élet.
A második szint számomra a Biblia meghódítása, számomra, mint keresztény számára.
Persze a Biblia sok szakaszát nem könnyű megérteni, és lehet az ember az ószövetségi keresztény életét élni, ahol mindig csak az ószövetséget olvassa, és mást nemigen tud a Bibliáról.
Nem kell teológusnak lenni, vagy görögül vagy héberül megtanulni, de a Biblia passzusait rendszeresen olvasni, elgondolkodni és imádkozni róluk nagyon sok értelme van. Ez az egyetlen módja annak, hogy meghódítsd magadnak ezt a jó földet.
Szeretném, ha a prédikációim is motiválnák az embereket a Biblia olvasására. Talán otthon olvashatnátok tovább Józsué könyvében, és megnézhetnétek mindazt, ami a föld meghódítása során történik.
Az Apostolok Cselekedeteinek könyvéből (ApCsel 17:10-12; NL) mindig eszembe jut egy szakasz, amikor erre a bibliai hódításra gondolok:
Ebben a szakaszban a németek mindig az igazságot tartják szem előtt először. Ellenőrizzük, hogy az igaz-e.
Ez minden bizonnyal ennek a történetnek az egyik fő pontja, de nem hiszem, hogy ez képviseli a teljes igazságot.
Arra is utal, hogy az igazságot magadnak kell felfedezned. Nem elég, ha valaki más mondja meg neked az igazságot, még ha hiteles is.
Senki sem szereti igazán, ha valaki más magyarázza el neki a világot. Az idősebb testvéreknél észrevettem, hogy egyesek hajlamosak arra, hogy megmagyarázzák a világot a fiatalabb testvéreiknek. Persze nem minden idősebb testvér teszi ezt, de mindannyian tagadják.
Ők maguk akarnak rájönni, maguk akarják felfedezni, maguk akarják felismerni és megérteni.
Nem tudjuk, hogy Pál és Szilász mennyire szimpatikusan érkezett oda Bereába, de nyilvánvalóan annyira hitelesek voltak, hogy ez a kezdeti szikra a bereai zsidókban is kiváltotta ezt a kezdeti szikrát, hogy ők maguk nyomoztak.
Ezt szeretném látni napjainkban és korunkban: hogy az embereket kicsalogassuk a szűrőbuborékjaikból, hogy ihletet kapjanak arra, hogy foglalkozzanak Jézus Krisztussal és a Bibliával, és kiderítsék az igazságot.
A "függő" szó azért késztetett habozásra, mert ez egy metafora a drogfüggőségről, és a múltban már elhangzott az a vád, hogy a vallás ópium az emberek számára.
De nem arról van szó, hogy elhomályosítjuk az elmét, hanem arról, hogy megnyitjuk, használjuk arra, hogy kiderítsük, mi az igazság.
Nagyon sokan vannak, akik azt hiszik, hogy ők már mindent tudnak, és elutasítóak. Ezt okozhatják rossz tapasztalatok, de lehet a komfortzóna otthonossága is, bármi lehet.
Ezek a beregszászi zsidók elhagyták a szűrőbuborékjukat, a komfortzónájukat, és saját maguk kutattak, saját maguk gondolkodtak.
És ez nem volt kockázatmentes, mert sok zsidó nagyon ellenségesen állt az evangéliumhoz.
Ez a hamis komfortzóna a keresztények között is létezhet. Én mindig is így láttam, nem akarok mentségként érvelni, nem akarok más szempontokkal foglalkozni.
Légy erős és bátor
Térjünk rá szakaszunk utolsó versére (Józsué 1:9, NL):
"Legyetek erősek és bátrak", ez a kijelentés háromszor hangzott el a szakaszban, talán észrevettétek.
Tudsz egyáltalán parancsolni erre?
Mit jelent egyáltalán az, hogy erős és bátor?
A héberben az itt használt "erős" szónak a következő jelentése is van: "megjavítani", "megerősíteni", "megtartani", "megragadni", "megkeményíteni", "megacélozni" és "bátorítani".
A "bátor" a "bátor", "bátor", "merész", "erősíteni", "keményíteni", "acélozni" jelentéseket tartalmazza. A két szó jelentése még némileg át is fedi egymást.
Mivel nem beszélek héberül, nem igazán tudom megítélni az itteni mondatkapcsolatot, de vettem egy programot, amivel szóhasználati elemzéseket tudok végezni, azaz hol és milyen fordításban szerepel ez a szó a Bibliában.
Ha most itt végigsétálnék a sorok között, és személyesen mindenkinek az arcába mondanám, hogy "Légy erős és bátor", a legtöbben valószínűleg mély levegőt vennének, és én magam is így éreznék.
Erősnek és bátornak csak akkor lehetsz, ha van alapja, és ez is benne van a versben: "Mert én, az Úr, a te Istened, veled vagyok, bárhová is mész".
Az erőt és a bátorságot néha egyenlőségjelet teszünk a sikerrel, de ez nem ugyanaz. Az erő és a bátorság inkább azt jelenti, hogy elindulsz, hogy belevágsz, hogy mersz.
Mindig újra félni fogunk.
A János 16:33-ban, LUT-ban Jézus Krisztus megerősíti ezt:
Más fordítások a "félelem" helyett "nyomorúság", "nehéz", "nyomás" szót írnak, és a megfelelő szót "bátorság"-nak fordítják a "bizakodás" helyett.
Hadd keverjem össze Luther fordítását az Elberfelder-fordítással:
"A világban féltek; de bátran, én legyőztem a világot".
Legyetek tehát erősek és bátrak, és ne féljetek, Jézus veletek van, bárhová is mentek.
Összefoglaló
Elérkeztem a végére:
- Józsuét egy életen át képezték és készítették fel a feladatára.
- Isten megerősíti ígéreteit.
- Az új föld, mint a keresztény élet szimbóluma: Nehéz, de Isten kicsivé teszi az akadályokat. Megváltoztat minket (a Lélek gyümölcse), hogy legyőzzük a belső és külső ellenállást. Isten soha nem hagy el minket és nem mond le rólunk.
- Nem kell egyedül meghódítanunk az új földet. Együtt utazunk.
- Az új föld a Biblia meghódítását is szimbolizálja számunkra. Hagyjuk el a komfortzónánkat, és foglalkozzunk újra a Bibliával, és imádkozzunk, hogy mások is tegyék ugyanezt.
- Legyetek erősek és bátrak, és ne féljetek, mert Jézus Krisztus veletek van, bárhová is mentek.