Bevezetés
Ma a smárolásról kellene szólnia.
Nem, nem igazán, de egy téma keresése közben belebotlottam egy bibliai igeversbe, és megakadtam rajta (Zsoltárok 85:11; NEÜ).
Több bibliafordítást is összehasonlítottam, és mindenhol az áll, hogy "csók". Egyszer már elolvastam a részt, mert kiemeltem.
De valahogy lenyűgözőnek találtam ezt a képet: az igazságosság és a béke csókolózik egymással.
A kegyelem és az igazság is inkább ellentétes, de itt találkozik.
Mit jelent ez a kép?
Nézzük meg ezt a zsoltárt. Mint minden zsoltár, ez is egy ének (az elején az áll: "a kórusvezetőnek"), amelynek sajnos már nem ismerjük a dallamát.
Az emberek bűne
Zsoltárok 85, 2-4; NL
A zsoltáros visszatekint. Tisztában van népe bűnösségével, és azzal is, hogy a nép megtapasztalta Isten haragját.
Gyakran feltettem magamnak a kérdést, hogy ez alkalmazható-e és hogyan alkalmazható napjainkra. Milyen viselkedés váltja ki Isten haragját? És hogyan fejezi ki magát Isten haragja?
Mit kell tehát tennie ma egy népnek, hogy felkeltse Isten haragját?
Ha az egyénből indulok ki, akkor aki nem rendelkezik Jézus Krisztussal, az úgyis Isten haragja alatt áll. Ezt mondja a János 3:36; NL:
Isten haragjától tehát csak úgy menekülhetünk meg, ha Jézus Krisztusba kapaszkodunk. A hit a bejárat az örök életbe, az engedelmesség az út az örök élet megtapasztalására. Itt nem a vak engedelmességről van szó, hanem Jézusra figyelni és vele élni.
A Biblia szerint azonban Isten nem egyszerűen mindenre haragszik, hanem a haragot az ember igazságtalansága váltja ki (Róma 1:18), amelyet a Jézustól való távolságtartás táplál. Más részek is leírják, hogy a gonosz viselkedés különösen megharagíthatja Istent.
De szerencsére Isten nagyon türelmes is, ahogyan az a 2Péter 3:9-ben nagyon szépen olvasható; NL:
Oké, az egyének számára ezt tisztáztuk. De mi a helyzet egy egész nemzettel?
Az emberek különbözőek, vannak és vannak. Az Ószövetségben sok olyan részt találunk, ahol Isten többnyire Izraelt ítéli meg. Úgy gondolom, hogy ennek köze van ahhoz, hogy Izraelnek különleges szerepe van az Ószövetségben, hogy Isten meg akarja mutatni Izraelnek, hogy a jó, istenfélő élet nem megy magától.
Sok mindent követeltek akkoriban Izráeltől, bár maga Isten is gyakran közbelépett csodákkal (pl. a tenger kettéválasztása), de e nagy csodák ellenére az izraeliták később újra és újra elfordultak Istentől.
Isten a Tórán, a Törvényen és a prófétákon keresztül áldásokat hirdetett, de átkokat is a helytelen viselkedés esetén, és ez így is történt.
A Bibliában valóban vannak más népek számára szóló ítélő üzenetek, de nem olyan mértékben, mint Izrael számára, mert, mint mondtam, Izraelnek különleges szerepe volt az Ószövetség idején.
Ha ma a katasztrófákat nézem, nagyon nehéznek találom, hogy bármelyiket is Isten ítéletének minősítsem.
Az özönvíz katasztrófa Isten ítélete volt? Ezt nem tudom elképzelni, valószínűleg nem csak nekem tűnik abszurdnak.
A Corona Isten ítélete? Szerintem sem.
Az egyházakat gyakran vádolják azzal, hogy nincs értelmes válaszuk a Coronára.
A racionális magyarázat meglehetősen egyszerű. Az emberiség egyre több kockázatot vállal. Egyre több ember utazik a világban, egyre több vadon élő állatfajt eszik, ami természetesen növeli a járványok kockázatát. Vagy egyre több szén-dioxidot fújunk a levegőbe, ami növeli a viharok és ezáltal az árvízkatasztrófák kockázatát.
De vajon elégedettek vagyunk-e mi, keresztények egy ilyen magyarázattal?
Másrészt, sok ember a normalitásban nem akarja hallani a keresztény üzenetet, de amikor katasztrófák vannak, az emberek néha panaszkodnak, mert úgy tűnik, hogy az egyházak nem szólalnak meg.
Valójában ez nem igaz. Az egyes gyülekezetekben nyilatkozatokat tettek a Coronáról, más katasztrófákról is, de a keresztényeknek nincs közös sajtóirodája.
Ez a kérdés, hogy Isten hogyan ítélkezik a nemzetek felett, meghaladja a mai nap kereteit, ezért továbbmegyek a szövegben.
Megújulás
Ebben a zsoltárban igazság és igazságosság van. A zsoltáros nagyon meg van győződve arról, hogy a nép valóban bűnös, és hogy Isten haragja jogos.
De a hangsúly már az első versekben is nemcsak a bűnösségen, hanem a megbocsátáson volt. És ezzel folytatódik (Zsolt 85, 5-8; NL):
Új életet kér, Isten szeretetét és üdvösségét.
Ez a zsoltár már nagyon újszövetségi jellegűnek tűnik: a megbocsátás megtapasztalása és az Istennel való útra kelés.
Ezt mindig hasonló módon halljuk az úrvacsora alkalmával (1Kor 11:25, NL):
Jézus Krisztusban az ember maga mögött hagyhatja a bűntudatot, és új életet kezdhet Istennel, új életet élhet meg Isten szeretete által.
Ez nem azt jelenti, hogy az ember minimalizálja, figyelmen kívül hagyja vagy elnyomja a bűntudatot, és azt sem, hogy elmerül benne. És természetesen a bűntudatnak lehetnek földi következményei is, amelyekkel szembe kell nézni.
De az Istenre való összpontosítás segít abban, hogy ezt egészséges módon magunk mögött hagyjuk. A zsoltáros ezt egy kicsit bővebben kifejti (Zsoltárok 85:9,10; NL):
Istenre hallgatni, imádságon és bibliaolvasáson keresztül, más keresztényekkel való megosztáson keresztül, a prédikáción keresztül is, így lehet meghallani Istent. És Istentől várni az új utat, hinni abban, hogy Jézus Krisztuson keresztül segítséget és vezetést kapunk, ez végső soron Istennek adja a dicsőséget.
Nos, és a föld tele van Isten dicsőségével? Boldog lennék, ha ez igaz lenne az életemre, de azt hiszem, ez olyasmi, amit soha nem tudsz magadnak meghatározni, hanem mindig másoknak kell megítélniük.
A csók
És jön is:
Itt két ellentétpárról van szó: szeretet és igazság, valamint igazságosság és béke.
Korábban hallottuk, hogy a saját bűnösségünk kellemetlen igazsága ellenére is elindulhatunk Isten szeretetével. Minden igazságot, a pozitív és a negatív igazságokat is el lehet vinni Isten elé. Isten meg akarja mutatni nekünk a szeretetét, és mindannyiunkkal együtt akarja kezelni az életet.
Az igazságosságot és a békét pedig még szorosabban összeköti egy csók. Az igazságosság és a béke nem igazán illenek össze. Valaki mindig tett valamit, így az igazságos cselekvés mellett nem lehet béke.
Még ma is vannak társadalmak, ahol vérbosszú folyik. Mindent meg kell valahogyan bosszulni, tehát "ä"-vel bosszulni, és ez oda-vissza megy, és nincs béke.
Szerencsére nálunk nem olyan rossz a helyzet, de már belátjuk, hogy a béke és az igazságosság nem működhet megbocsátás nélkül. Az ember szembenéz az igazsággal és a tetteivel, és ha van megbocsátás, akkor békében lehet újrakezdeni. És ha mindenki tisztában van a hibáival, és szembenéz velük, akkor van olyan igazságosság is, ami nem a beszámításon alapul.
És ez az igazságosság az, amit Jézus Krisztuson keresztül kaphatunk, és akkor az igazságosság és a békesség valóban összefér egymással.
Ennek következményei
Zsoltár 85, 12-14; NL
13 Igen, az Úr virágzóvá teszi számunkra, és földünk gazdag termést hoz.
14 Az igazság jár majd előtte, és előkészíti neki az utat.
Ez lesz a következménye az életünkre nézve, és ha ezt nagymértékben megéljük, akkor ez az országunkra nézve is következményekkel járhat. Igazság és igazságosság, de béke és szeretet is.
A zsoltáros itt nagyon optimista. Ha egy kicsit gonoszul gondolkodunk, ez valahogy így hangzik:
"És boldogan éltek együtt, amíg meg nem haltak."
Ne értsen félre: én már most hiszem, hogy amit a zsoltáros itt mond, az igaz.
Csak meg kell kérdeznünk magunktól, hogy mi az oka annak, ha ezt nem tapasztaljuk, például, ha az igazság nem növekszik itt a földön vagy legalábbis az életünkben, vagy mi az oka annak, ha nem megy jól.
Ez természetesen nem az anyagi jólétről vagy az egészségi épségről szól, hanem arról, hogy békében éljünk Istennel és önmagunkkal is, hogy ne eméssze fel az elégedetlenség.
Isten áldani akar, ebben biztos vagyok. De ez is része az igazságosságnak: Mennyire alakítja életünket a kegyelem, az igazság, a béke és az igazságosság?
Összefoglaló
Összefoglalom.
-
A
- kegyelem és az igazság találkozott, az igazság és a béke csókolózott: nagyon szokatlan kép. A
- zsoltáros tisztában volt a saját és a nép bűnösségével, és nem nyomta el, nem kisebbítette azt . De a hangsúlya kezdettől fogva a jövőbe tekintésen volt, a megbocsátáson és az Isten általi új üdvösségen keresztül.
- Arról van szó, hogy úton vagyunk Istennel, ahogyan az úrvacsorai szövegben az új szövetséggel le van írva.
- Jézus Krisztusban a béke, az igazságosság, a kegyelem és az igazság egyesülhet.
- Reálisan és őszintén akarunk magunkra nézni, de mégis reméljük Isten áldását, mert Isten meg akar áldani .